2016. január 7. Manhattan-Haza,és ezek a pasik!

6 év telt el az eset óta, és én is meg az életem is megváltozott. Hogy ez jó-e vagy rossz, azt még nem tudom. Egy biztos új reményeim vannak, és új álmaim! Most az egyik álmom, hogy végre hazaérhessünk. Igen igen, itt vagyok a családommal Manhattanban. Hogy mit keresek itt? Igazából nálunk ez hagyomány. Október 27-január 7.-ig mindig itt vagyunk. Egy azért, mert anya itt dolgozik, kettő azért mert mióta apa elhagyott minket anya fél  bevallani a társadalomnak, hogy singli. Hát igen! És ebből következik, hogy nem enged ki m inket a lakásból. Se pláza, se haverok, se bulik, se semmi ami egy 16 éves lánynak kell. Itt legalább elmehetek paróka nélkül a pékségbe. Szeretek itt lenni, de azért hiányzik az otthonom. Mind egy! Ma megyünk haza. Már nagyon várom! Csak nem tudom hogy  mi lesz ezután. Oh, és szerintem mindenkinek végigfutott az agyán, hogy hogyha nem mehetek ki a házból meg stb. akkor hogy járok suliba? Na ja, én magántanuló vagyok. Ennek van jó és rossz oldala is. A jó, hogy akkor tanulok amikor kedvem van, csak annyi, hogy felhívom a magántanárom. A rossz, hogy a tesómmal kell tanulnom. Nem vagyok túlzottan oda a nővéremért (pontosabban 5 percel idősebb), de azért nem utálom, de nem vagyok oda se tőle! Hihihi!
-Anya hol vannak a repjegyek?
-Az asztalon- üvölti anya a másik szobából.
-De anya, ez miért 4 repülőjegy? Nem 3-an megyünk?
-Hát kicsim tudod-jött anya oda hozzám- találkoztam egy pasival meg egy hónapja, és tök jól összebarátkoztunk.
-Anya te bepasiztál?
-Mondhatjuk!
-Ahamm. És hogy hívják?
-James Cameron.
-És James is jön velünk?
Igen ott fog lakni az utcánkban! Mert a fia Kristof Magyarországon van kezelésen!
-Kezelésen???
-Kleptomániás!
-Anya te beengedsz a családunkba egy kleptomániás embert? Anya te ezt átgondoltad?
-Igen! Szeretem Jamest és ő is engem! Nyugi!
-Hát jó te tudod!-fordultam ki a szobából, mert még volt  mit pakolnom.
 Na mindegy! Sajnos mennem kell mert a repülőnk hamarosan indul!


Úristen! El sem hiszem! Itthon végre itthon! Pontosabban a repülőtéren, de ez már legalább Magyarország. Nemsokára kiérünk a Liszt Ferenc-ről, de azért még egy fél óra, mert a csomagunk meg stb. még odavan!
-Anya én elmegyek mosdóba meg keresek valami kaját! Ok?
-Jó Regi, de siess vissza, és menjen veled Kata is!
-Ohh, dejóóó!
Szóval elindulunk de Kata mindenképp akart fánkot, én meg nem, szóval elindultam keresni mást de véletlen elbuktam egy emberben!
-Aucs!-üvöltöttem, mint az utóbb kiderült elég hangosan.
-Jól vagy?-kérdezi egy finom férfi hang. De jó ey férfiba buktam el! Mindig lejáratom magam.
- Aham. A telóm felfogta az esést!
-Úúú... Gyere-nyújtotta a kezét, ami igazán puha volt.
-Köszi-mondtam de mást nem tudtam neki mondani mer ahogy felnéztem a szemünk összeütközött, és azt hittem a mennyekbe vagyok! Azt hiszem elvörösödtem!
-Kiss Viktor-mutatkozott be.
-Oh, Kovács Regina.-mondtam elcsukló hangon.
-Szép neved van!
-Köszi, de nyugodtan hívj Reginek.
-Ok. És am rendben vagy?
-Na ja, habár a telómnak elkéne egy kis ködszer!
-Humoros lány vagy!
-Oh nem, nem vicceltem! :)
-És hova jársz suliba?
-Oh én magántanuló vagyok.
-Az kircsi!-mondta vidáman.
-Hát... Azért néha tök jó lenne suliba járni!
-Elhiszem. Na de nekem most mennem kell! Örülök hogy megismertelek Regi!
-Én is! Szia!
Ekkor éreztem azt, először, hogy szerelmes vagyok!
De nagyon nem tudtam ezzel foglalkozni, szóval nem törtem magam!

Lassan hazaértünk és otthon mi fogadott? Egy üzenet facebookról! Vajon ki! Úrisen! Ez Ő! Vagyis Viktor! :)

What? Szívecske?? Most ő poénkodik vagy mi? ÚRISTEN!! Na mindegy! Most lefekszek mert késő van már és nehogy karikás legyen a szemem holnap! De mielőtt lefeküdnék anya bejött a szobámba!
-Szia!
-Szia anya! Épp aludni készültem! De mond!
-Csak gondoltam megkérdezem mizujs? Alig szoktunk beszélgetni! Régen sokat dumcsiztunk most meg, alig beszélünk. Mi van veled mostanság!
-Jaj anyu! Én már 16 éves vagyok! És nincs velem semmi!
-Valami pasi van a dologba?
-Honnan veszed?
-Látom rajtad! Olyan szerelmes arcod van.
-Tudod ma a repülőtéren megismertem egy fiút, és rám írt, hogy holnap talizzunk! Tök cuki, és szívet is küldött!
-Hogy hívják?
-Viktor! És anya holnap találkozhatok vele?
-Egy anyának nem könnyű látni ahogy a gyereke felnő, de tudom, hogy ez  milyen fontos neked! Látom rajtad!
-Köszi anyu!-és megöleltem. De komolyan ennyire aranyos nem szokott lenni. James jó hatással van rá!-És anya akkor mivel te meg James... Szóval ugye most már nem kell bujkálnunk a külvilág elől?
-Nem, nem kell! De most már aludj! Holnap még beszélünk. És ha jobban belegondolok az iskola témát is átbeszéljük!
-Komolyan! Anya köszönöm!!!

Még utoljára megöleltem de aztán elaludtam! Álmomba még töprengtem a Viktoros ügyben! Már nagyon várom a holnapot!
Jó éjt mindenkinek!!